Iskolánkról

A Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakgimnázium

Tanáraink

A középiskolai tanulmányok utolsó két évfolyamán diákjaink emelt szintű érettségi vizsgafelkészítést választhatnak magyar, történelem, angol, francia, német, spanyol, fizika, kémia, biológia és informatika tantárgyakból.

Szakkörök, tanórán kívüli tevékenységek terén változatos a kínálatunk: sportolási lehetőség, számítógépes foglalkozások, internet-hozzáférés, énekkar, zenekar, szakkörök, önképzőkörök, nyelvtanfolyamok tanulói igények szerint választhatók.

A gimnázium saját kollégiummal nem rendelkezik, elhelyezési lehetőség más középiskolai kollégiumokban lehetséges.

Végzős tanulóink több mint 90%-a egyetemen folytatja tanulmányait.


A közel ötvenfős tantestületben minden pedagógus rendelkezik a megfelelő végzettséggel. Az új műveltségi területek tanításához vannak drámapedagógus, mozgókép és médiaismeret szakos, környezetvédelem, társadalom- és állampolgári ismeretek szakos tanáraink. Az önismeret és kommunikációs készségek tanítását is képzett tanár végzi, valamint rendelkezünk mentálhigiénés végzettségű szakemberrel is.

A tanulók felkészülését 18 ezer kötetes iskolai könyvtár segíti. A számítógépes ismeretek tanításához több gépterem áll rendelkezésünkre. Tanulóink használhatják az Internetet.

A 16 osztályterem mellett rendelkezünk 13 szaktanteremmel is. A díszterem befogadóképessége 120 fő, kulturális programok, kamaraestek, vetélkedők, irodalmi előadások megtartására is alkalmas. Itt működik a Bajza-galéria, ahol folyamatosan rendezünk képző-, ipar- és fotóművészek tárlataiból kiállításokat.

A kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulókat (a tanulmányi és sportversenyek győzteseit) különféle címekkel és alapítványi elismerésekkel jutalmazzuk:

Bajza-gyűrű
Az a végzős diák kaphatja 4 éves munkájáért, aki középiskolai tanulmányai során folyamatosan kimagasló tanulmányi és versenyeredményeket ért el.

Az év diákja díj
Az a végzős diák kaphatja 4 éves munkájáért, aki középiskolai tanulmányai során folyamatosan kimagasló tanulmányi és versenyeredményeket ért el.

Gersch alapítvány díja
Az a végzős diák kaphatja 4 éves munkájáért, aki középiskolai tanulmányai során folyamatosan kimagasló tanulmányi és versenyeredményeket ért el.

Vashegyi alapítvány díja
Az a végzős diák kaphatja 4 éves munkájáért, aki középiskolai tanulmányai során folyamatosan kimagasló tanulmányi és versenyeredményeket ért el.

Leoni alapítvány díja
Az a végzős diák kaphatja 4 éves munkájáért, aki középiskolai tanulmányai során folyamatosan kimagasló tanulmányi és versenyeredményeket ért el.

Braun alapítvány díja
Az a végzős diák kaphatja 4 éves munkájáért, aki középiskolai tanulmányai során folyamatosan kimagasló tanulmányi és versenyeredményeket ért el.

Vajda alapítvány díja
Az a végzős diák kaphatja 4 éves munkájáért, aki középiskolai tanulmányai során folyamatosan kimagasló tanulmányi és versenyeredményeket ért el.

Németi Gábor emlékére díj
Az a végzős diák kaphatja 4 éves munkájáért, aki középiskolai tanulmányai során folyamatosan kimagasló tanulmányi és versenyeredményeket ért el.

Dr. Buda László emlékére díj
Az a végzős diák kaphatja 4 éves munkájáért, aki középiskolai tanulmányai során folyamatosan kimagasló tanulmányi és versenyeredményeket ért el.

Évfolyamelső díja
Az a végzős diák kaphatja 4 éves munkájáért, aki középiskolai tanulmányai során folyamatosan kimagasló tanulmányi és versenyeredményeket ért el.

Az iskolai hagyományok ápolása a közösségformálást, az iskolához való kötődést erősíti. Intézményünk fontos feladatának tekinti kialakult hagyományaink megőrzését, fejlesztését. Diákjaink életének kedves színfoltja az októberi Elsősök Hete, ahol új tanulóink mutatkozhatnak be.

November közepén végzős diákjaink számára szalagavató ünnepélyt rendezünk, nyitótánccal és bállal. Minden év áprilisában megrendezzük a diáknapot, melyen sokféle, érdekes programot szervez a Diákönkormányzat a pedagógusok és tanulótársaik segítségével. A diákgálán legtehetségesebb tanulóink kapnak szereplési lehetőséget.

A végzősök májusi ballagását az iskola tanulói is örömmel várják. Öregdiákjaink rendszeresen tartják a kapcsolatot az alma materrel, részt vesznek a jeles iskolai évfordulók rendezvényein, ötévente osztálytalálkozókat szerveznek.

Néhány éve formálódnak intézményünk nemzetközi kapcsolatai is: német testvériskolánk diákjait látjuk évente vendégül, illetve viszonozzuk látogatásukat. Az ismerkedésen túl a nemzetközi diákcsoportok együtt munkálkodnak közös projektek kidolgozásán is. Iskolánk részt vesz az Erasmus+ nemzetközi projektben is.

Szabadidős és szabadidősport tevékenységként túrákat szervezünk.

Legfőbb törekvésünk, hogy a színvonalas oktatás mellett változatos kulturális lehetőségekkel gazdagítsuk tanulóink személyiségét, hogy könnyebben megtalálják helyüket felnőtt életükben.

"Az utat meg lehet ugyan mutatni, de menni mindenkinek magának kell..."- Bajza


Öveges Laboratórium

https://ovegesprogram.hu/bajzahatvan/

Ezen a webhelyen az "Öveges Laboratórium" pályázathoz kapcsolódó tanári demonstrációkat teszünk közzé. Az anyagok oktatási bemutató céljára szabadon felhasználhatók. A videófelvételek és menürendszer működéséhez az Ön számítógépén installált és engedélyezett "java"- és "flash payer"-plugin és engedélyezett "javascript"-futás szükséges.

A laboratórium kettő tizennyolc férőhelyes teremmel rendelkezik, a kémia-biológia terem a "Szent-Györgyi Albert terem", a fizika terem a "Szilárd Leó terem". A termek egymástól hangszigetelt válaszfallal elkülöníthetők vagy szükség esetén összenyithatók. A diákok egyéni vagy páros munkaformákban kísérletezhetnek. A termek besötétíthetők, mindkét teremben internetelérés és többféle audiovizuális eszköz is segíti a tanári demonstrációs munkát, a kémia teremben elszívófülke is rendelkezésre áll. Az öveges programban résztvevő általános iskolások az erre a célra rendelkezésre álló munkafüzetek bemutatásai, kísérletei közül választhatnak, melyeket a Bajza Gimnázium laboratóriumi tanárainak vezetésével, 45 perces tanítási órákon végezhetnek el. Gimnáziumunk tanulói a tanítási órákhoz és az emelt szintű érettségi előkészítéshez kapcsolódó kémia-, fizika- és biológia tanári demonstrációkat tekinthetik meg, és a tanulókísérleteket végezhetik a laboratóriumban.

Néhány kép a laboros órákról (általános iskolásokkal):

Labor 1
Labor 2
Labor 3

Iskolatörténet

A Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola rövid története

A "Bajza" városunk első, érettségit adó középiskolája. A kiegyezést követő évtizedek fejlődésének eredményeképpen Hatvan faluból ismét kisvárossá fejlődött. Polgárai részéről megnőtt az igény, hogy gyermekeiknek magasabb iskoláztatást biztosítsanak.

1902-ben épült az iskola mai - akkor még egyemeletes - épülete, ahol polgári fiúiskola kezdte meg működését. A polgári azonban nem adott érettségi bizonyítványt, elvégzése után nem lehetett a felsőoktatásban továbbtanulni. Ezért a város polgárai kezdeményezésére, és gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezésével 1927-ben reáliskola létesült, egyelőre ideiglenes épületben. Mai helyére 1929-ben költözött az intézmény.

A kezdeti bizalmatlanság után egyre több tanuló iratkozott be, ezért 1931-ben emelet ráépítésével bővítették az épületet. Ekkor veszítette el eredeti szecessziós homlokzatát. Ugyanebben az évben a reáliskolát reálgimnáziummá, 1935-ben pedig gimnáziummá minősítették. 1935-ben vette fel az alapítást engedélyező Klebelsberg Kunó gróf nevét, akinek az iskola előcsarnokában dombormű örökíti meg emlékét.

A háború előtt az iskola "rendes" tanulói csak fiúk lehettek, a lányok magántanulóként végezhették tanulmányaikat. Számukra külön szobát jelöltek ki, innen becsöngetéskor a tanár kísérte be őket az osztályba, óra végén pedig vissza a leányszobába. Fiúk és lányok nem érintkezhettek.

A háború idején a gimnázium épülete tüzérségi találatot kapott, 1944. november 25-től pedig hadikórház működött itt. A tanítás a front elvonultával, december 29-én indult újra.

A háború után jelentős változások történtek az iskola életében is. Megkezdődött a gimnázium négy évfolyamossá alakítása. A leánytanulók "rendes" hallgatók lettek. Népi kollégium létesült. 1948-ban az iskola felvette a közeli Szücsi község szülötte, Bajza József költő, kritikus és színigazgató nevét.

Az államosítás ugyan közvetlenül nem érintette az iskolát, hiszen addig is állami intézményként működött, de megszüntették a cserkészmozgalmat, a vallásos ifjúsági szervezeteket, 1949-ben leváltották igazgatói állásáról a mélyen vallásos Gedeon Béla igazgatót.

Az ötvenes-hatvanas években jelentősen megnőtt a tanulói létszám, az akkor még csak a főépületből álló iskola szűknek bizonyult. Ekkor bővítették a korábbi leánypolgári iskola épületével (B épület). Egy évfolyamon ekkor már 4-5 osztály indult, de volt év, mikor kilenc párhuzamos osztályunk volt. Az osztályok egymást váltogatták a termekben. A 60-as években működött az 5-1-es oktatás: a diákok 5 napig az iskolában tanultak, egy nap pedig gyakorlati foglalkozásokon vettek részt a város üzemeiben, boltjaiban.

A magasabb színvonalú oktatás igénye hívta életre a tagozatos osztályokat. Az orosz, angol és matematika tagozat diákjai kiválóan szerepeltek a tanulmányi versenyeken, érettségi és felvételi vizsgákon. 1963 és 1967 között közgazdasági képzés is folyt a Bajzában, amely az újhatvani szakközépiskola megnyitásával szűnt meg. 1969-ben a gimnázium társiskolájaként indult meg az egészségügyi szakközépiskolai képzés, évfolyamonként két osztállyal.

1989-ben az iskolaépület új szárnnyal bővült, amelyben 4 tanterem és az iskolai könyvtár nyert elhelyezést. 1992-ben megindult a hatosztályos gimnáziumi képzés. Fokozatosan visszaállítottuk a 80-as években elhalt tagozatos osztályokat (reál, angol, humán, informatikai, 2004-ben nyelvi előkészítő osztály, továbbá környezetvédelmi és egészségügyi orientációs szakközépiskolai osztály kezdte meg működését). Iskolánkat 2011-ben és 2016-ban újították fel. A 2019/2020-as tanévben 511 diák tanul intézményünkben.

A tanítás-tanulás mellett az idők során olyan tevékenységek, rendezvények honosodtak meg, melyek az iskolaközösséghez való kötődést erősítik, s öregdiákjaink még évtizedek múltán is szívesen idézik fel emlékét. Ilyen az októberi gólyabál és elsősök hete, a januári szalagavató ünnepély, a tavaszi diáknap, a végzősök májusi szerenádja, mulatságos vidámballagása illetve a könnyeket fakasztó ballagás, és ilyenek az osztálykirándulások is.

Öreg és kevésbé öreg diákjaink örömmel jönnek vissza az ötévente megrendezendő osztálytalálkozókra, iskolai ünnepségekre, évfordulókra. Sokuk kötődése olyan erőssé vált, hogy tanulmányaik befejezése után tanárként is visszatértek iskolánkba, hogy néhány kiragadott példát említsünk: Bőze Attila, Basa Ottó, dr. Halmos Tiborné, Ambrus Éva, Nagy Tibor, Monoriné Ádám Katalin, Deák Andrea, Bodonyiné Balog Erzsébet, Kővári Éva, Kovácsné Fazakas Andrea, Veresné Kalcsó Krisztina, Szabó Gábor, Karácsony Csilla, Princz Istvánné, Lányi József, Sőreginé Kovács Krisztina, Balázsné Dobák Angelika, Budai Csilla, Szénási Andrea, Szelei Orsolya, Sánta Lászlóné, Koros Gábor, Kósi Liliána.


Emléktáblák, műemlékek

Emléktábla az iskola alapításáról

Iskolánkat a hatvani polgárok kezdeményezésére 1927-ben alapították reáliskolaként. 1931-ben reálgimnáziumi, majd 1935-ben gimnáziumi rangot kapott. Az alapítás emlékét a bejárati csarnokban márvány emléktábla őrzi, megörökítve azok nevét, akik akkor jelentős szerepet töltöttek be az országos, illetve a helyi irányításban (Horthy Miklós kormányzó, gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter, Gaál Mózes tankerületi főigazgató, Várkonyi Sándor községi főjegyző, Szilvásy János gimnáziumi igazgató). 1935-ben az iskola felvette az alapítást engedélyező miniszter nevét, így a hivatalos elnevezése Hatvani Magyar Királyi Állami Klebelsberg Kunó Gróf Gimnázium lett. A kommunista diktatúra időszakában a jelenleg arany alapon fekete betűvel írott részeket kivésték, mert a Horthy-rendszer képviselőinek még az emlékét is el akarták törölni. A tábla helyreállítására 2000-ben került sor a Bajza Öregdiákok Baráti Köre kezdeményezésére.

Emléktábla

Klebelsberg-emléktábla

Gróf Klebelsberg Kunó (1875-1932) közigazgatási szakember, 1922-től 1931-ig vallás- és közoktatási miniszter. 1927-ben ő engedélyezte iskolánk megalapítását, tiszteletére az intézmény 1935 és 1948 között viselt Klebelsberg nevét. Klebelsberg a trianoni Magyarországon azt az elvet vallotta, hogy a hazát nem a fegyverek, hanem a kultúra teheti naggyá, kultúrfölénnyel lehet kivívnunk méltó helyünket Európában. Ennek elérése érdekében óriási figyelmet és anyagi forrást biztosított az oktatás számára. Népiskolai törvénye az alapfokú iskolai hálózatot bővítette, egységesítette és modernizálta a középfokú oktatást, bővítette az egyetemek körét, ösztöndíjakkal támogatta a tehetségek külföldi tanulmányait. Fontosnak tartotta a keresztény-nemzeti szellemű erkölcsi nevelés mellett a testkultúra fejlesztését is, támogatta a sport különböző ágait, a magyar olimpiai mozgalmat. Azt vallotta: „A kultúra virághoz hasonlítható, amely nem tud élni a mélybe eresztett gyökerek és a magasból jövő napsugarak nélkül.” Az iskola előcsarnokában felállított emléktábláját halálának 60. évfordulóján, 1992-ben avatták fel. Alkotója Sz. Nagy Mária szobrászművész, iskolánk egykori tanulója.

Emléktábla

Bajza József mellszobra

A szobor jelenleg a gimnázium előkertjében áll, eredetileg az iskola udvarán, a színpad mellett, a nagy nyárfa alatt állították fel 1965-ben. Alkotója Sz. Nagy Mária szobrászművész, iskolánk egykori tanulója, kinek több alkotása is díszíti a gimnáziumot. A második világháború után a Horthy-korszakhoz kötődő Klebelsberg név nemkívánatossá vált, új névadó után kellett nézni. Az 1848-as forradalom 100. évfordulójához közeledve a választás a tantestület olyan kiválóság nevét választotta, aki részese volt a 48-as eseményeknek, s szűkebb szülőhelyünkhöz is kapcsolódott. Bajza József a közeli Szücsi község szülötte, a reformkor kultúrájának egyik meghatározó alakja, költő, kritikus, a Nemzeti Színház első igazgatója volt.

Emléktábla

Szilvásy-emléktábla

Szilvásy János (1884-1942) gimnáziumi tanár, tanügyi főtanácsos. Iskolánk első igazgatója, akinek óriási érdeme volt az újonnan alapított iskola megszervezésében, fennmaradásában, egy erős tanári gárda kialakításában. Zentán született és érettségizett, tanári diplomáját Budapesten szerezte1911-ben. Hittant, fizikát és mennyiségtant tanított. Székesfehérvárról került Hatvanba, ahol 1927-től 1939-ig irányította a gimnáziumot, majd Budapestre helyezték és a Toldy Ferenc Gimnázium vezetésével bízták meg. Hatalmas termetű, 2 méter 20 centi magas ember volt, híres emberséges, humánus magatartásáról. Ő fogalmazta meg az iskolacsalád gondolatát, mely szerint: „Ha igazi, jó tanárok akartok lenni, mint apa foglalkozzatok a fiúkkal. Iskolacsaládot kell alapítani, s állandó, szoros kapcsolatot tartani a tanulók szüleivel.” Emléktábláját a Bajza Öregdiákok Baráti Köre állíttatta a gimnázium bejáratánál 2000-ben. A mű Balog Kálmán szobrászművész és Rékasi József vésnök alkotása.

Emléktábla

Gedeon Béla emléktáblája

Gedeon Béla iskolánk egykori tanára és igazgatója Kolozsváron született 1907-ben. 1931-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett biológia-kémia szakos tanári oklevelet. Ugyanebben az évben kezdte meg tanári működését a hatvani gimnáziumban. 1940-ben Ungvárra helyezték, ahol a leánygimnázium igazgatója lett. 1945-ben visszatért Hatvanba, s megbízták az iskola igazgatásával. 1949-ben a vallásos Gedeon Bélát nemcsak az igazgatói székből távolították el, de tanári állásából is elbocsátották. Rövid ideig útépítő munkásként dolgozott, hogy hat gyermekét el tudja tartani, majd előbb a vegyipari technikumban, később a gimnáziumban tanított. 1968-as nyugdíjazásáig dolgozott a Bajza Gimnáziumban, ezután egyházi elöljáróként működött 1980-ban bekövetkezett haláláig. Szakmai tudása példaértékű volt, kémiából ennek elismeréseként megyei szakfelügyelő lett, és megkapta az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést.A városi önkormányzat érdemei elismeréseként 1991-ben utcát nevezett el róla. Emléktábláját a lépcsőház falán 2000-ben avatták fel. A táblát az Öregdiákok Baráti Köre állíttatta. A mű Balog Kálmán szobrászművész és Rékasi József vésnök munkája.

Emléktábla

Dr. Ignáczy Béla emléktáblája

Ignáczy Béla tanárúr 1904-ben született Rakamazon. Középiskolába Kassára járt, egyetemi tanulmányait a debreceni egyetemen végezte. Történelem-földrajz szakos tanári diplomát szerzett, de állást nem kapott, ezért kitanulta a kovácsmesterséget.1932-ben lett kovácssegéd, s ugyanebben az évben sikerült elhelyezkednie tanárként a hatvani gimnáziumban. A tanítás mellett a nevelést tekintette élete fő céljának. Létrehozta a KERTEM-et (Keresztény Tehetségmentő Mozgalom), hogy segítséget nyújtson a szegény sorsú diákoknak, s melynek keretében 694 diák szerzett érettségi bizonyítványt iskolánkban. Vezetője volt az első internátusnak, ahol a tanulók teljes ellátást és gondozást kaptak. Nyaranta cserkésztáborokat, később országjáró túrákat szervezett a diákok részére. Megszervezte a szülők iskoláját. Az iskolai közösség, az iskolacsalád összetartása vezérelte, mikor 1970-ben megalapította az Öregdiákok Baráti Körét, illetve írta-szerkesztette a gimnázium Aranykönyvének első két kötetét. Az első kötet az iskola alapításától az 1967. évi évfordulóig követi nyomon az időszak tanárainak és tanulóinak sorsát, a második kötet az iskola hagyományait gyűjtötte össze. Az iskolával, az oktatással egészen 1998-ban bekövetkezett haláláig kapcsolatban maradt, s életművét leányai folytatták, hisz mindketten pedagógusok lettek. Életfilozófiáját így fogalmazta meg: „Csak a szeretet ad igazi boldogságot.” Emléktábláját a lépcsőház falán 2000-ben avatták fel. A táblát az Öregdiákok Baráti Köre állíttatta. A mű Balog Kálmán szobrászművész és Rékasi József vésnök munkája.

Emléktábla

Millenniumi üvegablak

A gimnázium a kereszténység 2000., a magyar államalapítás 1000. évfordulójának maradandó emléket kívánt állítani az iskola épületében. A választás a főépület lépcsőházában elhelyezett üvegmozaikra esett. Az üvegablak Balogh Eleonóra iparművész alkotása, megvalósítását a Kulturális Örökség Minisztériumának pályázati támogatása biztosította. A Szent Korona, a mozaik központi eleme már önmagában is utal a kettős évfordulóra. A kereszt, az áldást osztó Krisztus és az apostolok ábrázolása a kereszténység szimbólumai. Maga a korona, illetve az ősi szimbólumok, a nap a hold és a csillagok, mint a kettős fejedelemség jelképei a magyar államiságra utalnak. Az üvegablak másik fő motívuma Szent István fiához írt Intelmeinek kezdő sorait ábrázolja a Thuróczy-kódex alapján. A mű egyrészt Szent királyunknak a kormányzásról vallott alapelveit tükrözi, emellett örökérvényű erkölcsi tanításokat is megfogalmaz. Az olyan javaslatok, mint például a légy mértékletes, légy szelíd, légy becsületes, légy türelmes a mai kor ifjúsága számára is irányt mutatnak. Az üvegablak ünnepélyes avatására 2000 májusában került sor.

Emléktábla

Az Ifjúság kútja

Iskolánk fennállásának 75. évfordulójára készülve vetődött fel a gondolat, hogy hogy egy újabb műalkotással gazdagítsuk a gimnáziumot, tegyük esztétikusabbá, igényesebbé környezetünket. A tornaterem és a B épület közötti, korábban elhanyagolt területet ekkor parkosítottuk, térköveztük, s itt került elhelyezésre a díszkút. Sz. Nagy Mária szobrászművésznek, iskolánk egykori diákjának több alkotása is díszíti iskolánkat. A jeles évfordulóra álmodta meg a művésznő az Ifjúság kútját. Az alkotás szimbolikája, a liliom az élet, a tisztaság, az ártatlanság, ezáltal a fiatalság jelképe. De megjelenik a humor és a játékosság is: a liliom száraiba két kis koronás béka kapaszkodik. Nem mások ők, mint a népmesék elvarázsolt királyfiai, akiket ha megcsókol a királylány, újra emberré változnak. „Hát nem ilyen csoda történt most Hatvanban, a 75 éves Bajza Gimnázium udvarán? Valósággá vált a mese, amely így kezdődött: Hol volt, hol nem volt, volt egy iskola, s annak az udvarán áll egy nagy művész álmodta gyönyörű liliom-kút. Abból a kútból valami olyan csodálatos víz folydogált, hogy hét világból odajártak inni az ifjú és az öreg diákok. Mert aki annak a vizéből ivott, élete végéig bajzás diák maradt, szabadlelkű, bátor, igaz diák.” E szavakkal avatta fel Praznovszky Mihály irodalomtörténész a díszkutat 2002 májusában.

Emléktábla

Csongovai Per Olaf emléktáblája

Csongovai Per Olaf (1930-2005) családjával 1939-ben költözött Hatvanba Ankarából. 1949-ben a Bajza Gimnáziumban érettségizett, majd a budapesti Színművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol 1955-ben filmrendezői diplomát szerzett. A MAFILM-nél kezdett dolgozni segédrendezőként, de az 1956-os forradalom gyökeres fordulatot hozott az életébe. Ott volt a Magyar Rádió ostrománál, röplapokat készített és sokszorosított, majd Angyal István mellett a Tűzoltó utcai felkelőcsoport egyik parancsnoka lett. Egyik alapító tagja volt az október 31-én alakult Honvédelmi Forradalmi Bizottmánynak és a Nemzetőrség Operatív Bizottságának is. A forradalom leverése után fejére vérdíjat tűztek ki, ezért november 13-án elhagyta az országot. Ausztriából még visszatért a feleségéért, majd Franciaországban telepedtek le, ahol filmvállalatot alapított. A rendszerváltás után Köztársasági érdemkeresztet kapott. 2005-ben hunyt el Párizsban. Kívánsága szerint hamvait a hatvani temetőben helyezték örök nyugalomra. A forradalom 50. évfordulóján 2006-ban a POFOSZ hatvani szervezete és az egykori osztálytársak Csongovai Per Olaf tiszteletére emléktáblát helyeztek el iskolánk díszudvarán.

Emléktábla

Juhász Gyula emléktáblája

Juhász Gyula (1934-2002) a Bajza Gimnáziumban érettségizett 1952-ben, majd a soproni Erdészeti és Faipari Főiskolán folytatta tanulmányait. A soproni főiskolások tevékenyen kivették a részüket az 1956-os forradalom eseményeiből: közreműködtek a nyugati segélyszállítmányok továbbításában. A forradalom leverése után a főiskola legtöbb hallgatója és tanára emigrált előbb Ausztriába, majd Kanadába. Olyan nagy számban érkeztek a magyar főiskolások, hogy a British Columbia Egyetem külön magyar tanszéket létesített számukra. Itt szerzett diplomát Juhász Gyula is 1958-ban. Az Erdészeti Minisztérium munkatársa lett, majd pár éven belül kiváló munkája alapján miniszterhelyettes lett. A kanadai kormány halála után egy évvel, 2003-ban posztumusz Arany Évforduló Érmet adományozott neki. Emléktábláját egykori gimnáziumi osztálytársai állították a főépület lépcsőházában.

Emléktábla

Prof. dr. Budai László emléktáblája

Budai László magyar–angol szakos középiskolai tanár, tankönyvíró, nyelvész, az egri Eszterházy Károly Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének egyetemi tanára, professor emeritus volt. Országosan is elismert munkásságában szerencsésen ötvöződik a tudós nyelvész a tapasztalt nyelvpedagógussal és módszertani szakemberrel. Életműve egészét tekintve 13 szakkönyv, 71 tankönyv, valamint 103 tudományos szakcikk, tanulmány, illetve könyvfejezet fémjelzi kiemelkedő alkotómunkáját. 1959-től 1973-ig volt a Bajza gimnázium tanára - főként angolt tanított, de olykor magyar, orosz, német, latin, francia, olasz, spanyol és eszperantó nyelveken is képezte a diákokat. 2017-ben, 83 éves ­korában hunyt el. Az idegennyelvi szaktantermek folyosóján lévő, emlékét őrző táblát a Bajza Alapítvány és a Ratkó József Közművelődési Egyesület állíttatta 2018 január 2-án.

Emléktábla

Igazgatók (intézményvezetők)

  • Szilvásy János: 1927-1939
  • Dr.Simon László: 1939-1941
  • Benyei Ferenc: 1941
  • Faludi Ferenc: 1941-1945
  • Gedeon Béla: 1945-1949
  • Hartly Domokos: 1949-1951
  • Dr. Bartos Imre: 1951-1968
  • Ambrus Endre: 1968-1982
  • Farkas Kálmánné Láncz Éva: 1982-1994
  • Soós József: 1994-1998
  • Nagy László: 1998-2009
  • Bodonyiné Balog Erzsébet: 2009-2011
  • Pappné Dr. Forgács Edit PhD: 2011-2017
  • Deák Andrea: 2017-

Fenntartó intézményünk

Fenntartó: Hatvani Tankerületi Központ
3000 Hatvan, Radnóti tér 2.
Képviselő: Horváth Márta igazgató
Elérhetőség: 06-37/795-214

Intézmény: Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakgimnázium
3000 Hatvan, Balassi Bálint út 17.
Képviselő: Deák Andrea intézményvezető
Fogadó óra (bejelentkezés alapján): minden hónap első hétfőjén 14-16-ig
Elérhetőség: 06-37/341-455

Vissza